Az online kiadásban megtekinthetők a rendet alkotó támlapok, egyes adatok grafikai variánsai, a már kiadott kötetekben előforduló dallamok átírása, a rendezés alapjául szolgáló ritmustáblázatok, meghallgatható a gyűjteményben előforduló összes hangzó felvétel és olvashatók az adatokhoz, az egyes támlapokhoz tartozó észrevételek, részben kritikai megjegyzések.

A Néptánc Tudástár az MTA BTK Zenetudományi Intézet Néptánc Archívumában nyilvántartott gyűjtések adatait, a gyűjtött dokumentumokat, valamint a kutatás során létrehozott forrásokat adja közre keresztkapcsolatban álló adatbázisok rendszerével. A jelenleg 11 adatbázist magában foglaló, kétnyelvű Tudástár folyamatosan bővül.

A lapon Sipos János ázsiai expedíciói során gyűjtött törökségi népzenei és valamint misztikus iszlám anyagai szerepelnek. A több mint 220 órányi videó- és 210-órányi hangfelvétel különböző szempontok szerint lekérdezhető, megnézhető és meghallgatható. A archívumban hozzáférhető Sipos 2 e-bookja, 16 monográfiája és 100-nál több cikke, közülük több megszólaló dallamokkal együtt.

Az adatbázis jelenleg 6000 népzenei felvételt tartalmaz jó hangminőségben (128 kbps, 41 kHz, mono mp3), ez a szám a későbbiekben folyamatosan bővülni fog. Az adatbázis a felvételek adatain (kezdősor, archivumi szám, műfaj és részletes műfaj, hangszer, helység és megye, a gyűjtés ideje, a gyűjtő(k) neve, az előadó(k) neve és születési éve) kívül a felvételt tartalmazó kiadvány legfontosabb adatait is tartalmazza.

Az adatbázis 309 eredeti népzenei felvételt tartalmazó kiadvány legfontosabb adatait tartalmazza (cím, szerkesztő(k), a megjelenés helye és ideje, kiadó, kiadói jelzet, az információhordozó típusa és darabszáma, valamint sorozatok esetében a sorozat címe).
 

A fotóarchívum jelenleg 5000 népzenei, néptánc ill. folklór témájú katalogizált fényképet tartalmaz, 1950-től 1989-ig. Az adatbázisban a leltári szám, a gyűjtés helye és ideje, a gyűjtő neve, a fénykép rövid leírása, a tánc fajtája vagy a negatív mérete alapján lehet keresni. A gyors áttekintést előnézeti képek segítik.

Kallós Zoltán gyűjtéseiből 3664 digitalizált hangfelvétel a hozzájuk tartozó adatlapokkal (leltári szám, szövegkezdet, műfaj és részletes műfaj, hangszer, helység és megye, a gyűjtés ideje, a gyűjtő(k) neve, az előadó(k) neve és születési éve), kereshető rendszerben.

Az adatbázis az ISZT támogatásával készült.

2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Néprajzi Tagozata és az MTA BTK Zenetudományi Intézet együttműködésével elindult a "Tiszta forrás település" program, melynek keretében a Magyar Művészeti Akadémia minden évben néhány település részére "Tiszta forrás település" címet adományoz. Az adatbázisban ezen települések gyűjtési adatai találhatóak meg táblázatos formában, a gyűjtött hanganyagok pedig meghallgathatóak.

A Bartók és Kodály által alapított, nagy múltú, kritikai forráskiadvány sorozat 2011-ben megjelent XII.kötetéhez első ízben mellékelünk hangfelvételeket. A kötet 24 dallamtípus 1005 változatát tartalmazza. A hangzó melléklet ebből a terjedelmes, 1898 és 2004 között gyűjtött anyagból 20 típust mutat be 118 dallamváltozat internetes közlésével.
 

A mintegy 30.000 egységet jelentő Kodály-Rend, létrehozása Kodály Zoltán tudományos munkásságának talán a legjelentősebb teljesítménye. Egyedülálló művelődéstörténeti forrásanyag, mivel a sokak által gyűjtött népzenei anyagba Kodály beledolgozta, ill. beledolgoztatta a népdalhoz közelálló, 18-19. századi kéziratos és nyomtatott forrásaink jelentős részét is, amelyeknek felkutatását maga végezte.