(Készült Bartók Béla: Magyar Népdalok. Egyetemes Gyűjtemény

(szerk.: Kovács Sándor, Sebő Ferenc, Budapest, 1991) megfelelő fejezetei alapján

(A dallamcsoportosítási rendszer felépítése; Bartók ritmustáblázatai))

A számítógépes nyilvántartás szerint a jelzetlen adatok száma 798 darab. A jelzet (rendszerszám) nélkül maradt támlapokat 3 csoportba oszthatjuk. Az elsőbe C IV-es alosztályba besorolt utolsó 70 adat tartozik, mindegyik ˝ dallam megjelöléssel. A második csoportban összesen 3 dosszié anyaga található, a dossziékon Függelék, Hangszeres gyűjtések felirattal, összesen 355 adattal. A harmadik, a legnagyobb csoport, ami a beszámozatlan anyag majdnem felét teszi ki, a Bartók által nem beosztott, illetve beosztásra alkalmatlannak ítélt adatokat foglalja magába, szintén 3 dosszié Számozatlan (típusba nem sorolt) felirattal. Azonban ez a csoport sem egységes, további tartalmi egységekre oszlik.

Az A I, A II alosztályokon és a B osztályon belül a dalok szótagszám szerinti csoportosításban vannak (5–16, illetve 5–25 szótagig)

A C I–II alosztályban a szótagszámok szerinti felosztást még megelőzi egy a rövidebb (z) és hosszabb (Z) sorok viszonyát figyelembe vevő csoportosítás, mely szerint az alosztályokon belül a dallamok 1–24 csoportba vannak beosztva. Azokat a versszaktípusokat, amelyekben több, mint kétféle szótagszám is előfordul a
„z, Z” jelölés helyett a, b, c, d betűkkel jelölte Bartók. Ez alól kivétel a z^L és z_L sorjelölés, mely valamivel hosszabb, illetve valamivel rövidebb sorokat jelöl, mint a „z”.

A C I alosztályban nincs dallampélda a 7., 10., 18., 20., valamint a 6. típus és a 21. típus második sorában lévő versszaktípusra, a C II alosztályban pedig a 19. típusra.

Azonos versszaktípus és szótagszám esetén az A, B, C osztályokban az osztályozás ritmikai sajátosságok szerint a fakszimilében látható ritmustáblázatnak megfelelően történt. A táblázat az

– A osztályban: szótagszámcsoporton belül elsőként a parlando dallamokat, majd tempo giusto ritmusúak közül előbb a izoritmikus végül a heteroritmikus dalokat veszi sorba.

– B osztályban: a parlando mint önálló csoport kimarad, az izo- és heteroritmusú dallamok csoportja mellé a heterometrikus dallamok alcsoportja társul.

– C I és II alosztályokban csak heterometrikus strófák vannak, a C III és IV alosztályokban azonban mind parlando, izo- és heteroritmikus, mind heterometrikus dallamok is előfordulnak.

A másolatban közölt ritmustáblázat a végleges (harmadik) verziót mutatja. A kézirat a papírfajtákat tekintve három részre tagolódik: 1. teljes A és B osztály valamint a C I és II alosztályok; 2. C III alosztály; 3. C IV alosztály. Az írás alaprétege tintával íródott, de elvétve megjelennek ceruzás bejegyzések, majd a C osztálytól kezdve megszaporodnak a ceruzás ritmusképlet-kiegészítések. A képletek mellé egy darabig ceruzával bejegyezték (Rácz Ilona) a megfelelő dallamok, dallamtípusok számát. A ceruzával (néha piros, néha kék) a képletek mellé írt szóbeli megjegyzések zöme Kodálytól származik. Kivétel e tekintetben

– a címlap, amelyen felül Bartók, alatta Kodály, alul Rácz Ilona írása olvasható,

– a régi és új rendszer felépítését összevető két gépelt táblázatlap, amelyeken oldalt Járdányi Pál kézjegye látszik Kodályé mellett, ezen kívül az „a” jelzésű lapon Rácz Ilona kézírása (a C I jelzés fölött) és Kerényi György megjegyzése (Fel-cse-rél-ni) olvasható,

– a 6. lap, amelyre a „törölve, javítva” szavakat Bartók,

– a 12. és 41. lap, amelyekre a „pontozásos” szót valószínűleg Kerényi György írta fel.