Bevezetés

 
Az itt hozzáférhetővé tett adatbázis Bartók Béla (1881–1945) levelezésének a kutatás számára ismert és jelenleg a budapesti Bartók Archívum gyűjteményében teljességében tanulmányozható dokumentumairól nyújt áttekintést. Nem a dokumentumokat magukat teszi hozzáférhetővé, csupán legfontosabb adataikat, különböző szempontok szerint kereshető formában. Az adatbázis mind a zeneszerző által írt leveleket, mind a hozzá írott leveleket nyilvántartja. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert a közreadások zöme a zeneszerző által írt leveleket közli. Habár Bartók levelezésének, elsősorban természetesen a zeneszerző leveleinek összegyűjtése és közreadása halála után szinte azonnal megkezdődött, levelezésének a mai napig csupán töredéke vált publikációk formájában hozzáférhetővé. Miközben az adatbázis létrehozásának gondolatával az a távolabbi cél is megfogalmazódott, sőt megközelíthetővé vált, hogy segítségével maguk a dokumentumok is minél szélesebb körben hozzáférhetővé és olvashatóvá váljanak, s magában a budapesti gyűjteményben a levelezés teljes dokumentumanyaga digitális formában hozzáférhető, egy bármilyen szempontból is „teljesnek” szánt nyilvános közreadásnak bizonyosan nem jött még el az ideje.

Bartók leveleinek máig meghatározó gyűjteményét adta közre Demény János (Bartók Béla levelei). Ezt kiegészítendő jelent meg válogatás Bartók családi leveleiből a zeneszerző nagyobbik fia, ifj. Bartók Béla gondozásában (Bartók Béla családi levelei). Mindkét gyűjteményes levélközreadásban nélkülözhetetlen segítőként működött közre Gombocz Adrienne a budapesti Bartók Archívum munkatársa. A Bartók-leveleknek e két alapvető gyűjteményes kiadása – ifj Bartók Béla Apám életének krónikája címmel összeállított alapvető dokumentatív munkájával együtt – megjelent integrált digitális kiadásként a Bartók Béla élete – levelei tükrében című CD-ROM kiadványban, mely jelentős mértékben ösztönözte a kiadott és kiadatlan levelek adatainak rendszeres összegyűjtésének munkáját. Demény János évtizedeken át folytatott úttörő munkája mellett számtalan elszórt publikációban váltak ismertté csoportosan vagy egyenként közzétett levelek. Ezekről részletesebben a bibliográfia (Bibliography) tájékoztat. Ezek mellett azonban fontos újabb gyűjtemények is napvilágot láttak. A családi levelezéshez döntő kiegészítést jelent, egyúttal Bartók utolsó éveinek kiemelkedően fontos dokumentációja Bartók Péter Apám címmel megjelent visszaemlékezés-kötete, melynek függelékében édesapja hozzá írott leveleit közölte. Legújabban Bartók és svájci mecénása, a karmester Paul Sacher teljes levelezése jelent meg külön kétnyelvű kötetben Bónis Ferenc gondozásában.

Leveleit Bartók a magyar mellett igen jelentős részben idegen nyelven fogalmazta. Szakmai és hivatalos levelezésének nagy részét elsősorban németül folytatta, időszakonként, az 1910-es évek elején, az 1920-as és 30-as években részben franciául, az 1920-as évek elejének első alkalmi próbálkozásai után az 1930-as évek közepétől egyre nagyobb arányban, végül amerikai évei alatt szinte kizárólagosan angolul. Olykor, ötletszerűen és főként játékos céllal, idegen nyelvet használt családi és baráti levelezésében is. Alkalmilag írt román nyelven is, melyet a népzenegyűjtés kedvéért a szlovák mellett önszorgalomból tanult meg. A gyűjteményes levélkötetek természetszerűleg egynyelvűek, s bennük a levelek nagy része, ugyan szakavatott tolmácsolásban, ám mégis fordításban szerepel, ami akaratlanul is változtat Bartók stílusán, kifejezésmódján. Demény János ezen a téren is igen sokat fáradozott, hiszen magyar nyelvű levelezés-kötetei mellett több idegen nyelvű levelezés-kötetet is közreadott, melyek közül az angol és német válogatások a fordítások között közreadnak a kötet nyelvén írott eredeti levélszövegeket is. Az eredeti nyelv szempontjából különösen nagy a jelentősége éppen az alkalmi közléseknek, hiszen azok általában közlik az eredeti nyelvű levélszöveget még akkor is, ha mellékelnek hozzá fordítást.

A jelen összeállítás a kutatói elégedetlenségnek köszönheti létrejöttét. Aki komolyabban érdeklődik Bartók élete iránt, annak előbb-utóbb szembesülnie kell azzal, hogy mind a mai napig lehetetlen többé-kevésbé megbízhatóan és széleskörűen tájékozódni Bartók fönnmaradt és a kutatás számára ismert levelezéséről. Sajnos ez még olyan nyilvános gyűjteményben is komoly szakértelmet és türelmet igényel, mint amilyen az egyetlen Bartók-kutatásra szakosodott zenetörténészekkel működő budapesti Bartók Archívum.

A Bartók Archívum igen gazdag levelezés-gyűjteményt őriz. Alapját létrehozásakor, 1961-ben elsődlegesen a magyarországi Bartók-hagyaték jelentette, melyet ifj. Bartók Béla helyezett letétbe a Magyar Tudományos Akadémián, s mely jelenleg jogutódja, a zeneszerző magyarországi jogainak örököse, Vásárhelyi Gábor tulajdona. Ezt követően az Archívum gyűjteménye eredeti dokumentumokkal és különféle másolatokkal folyamatosan s igen jelentős mértékben bővült. Maga a magyarországi Bartók-hagyaték érthető módon elsősorban a Bartókhoz írott leveleket tartalmazta az Amerikába történt végleges kiutazása (1940) előtti időszakból. Ezeket viszonylag kisszámú, gyakran véletlenszerűen fennmaradt fogalmazvány egészített ki. (A Bartók-hagyaték leltári jegyzéke 2368 tételt sorol a neki írott levelek közé, s egyéb följegyzésekkel együtt mindössze 115 tétel képviseli a Bartók által írt leveleket, levélfogalmazványokat.) Bartók nem tartozott azon levelezők közé, akik bármennyire is módszeresen őrizték volna másolatban saját leveleiket. A legfontosabb hivatalos leveleket, mindenekelőtt a kiadóitól kapott leveleket (magyar kiadóitól, Rozsnyai Károly zeneműkiadójától, a Rózsavölgyi és Társa cégtől, a bécsi Universal Editiontól, a londoni Boosey & Hawkes cégtől) természetesen általában gondosan eltette, s épp e fontos levél-korpuszok legnagyobbrészt máig kiadatlanok, s csupán a szakember tud létezésükről. A különböző intézmények és magánszemélyek által a Bartók Archívumnak adományozott, illetve az Archívum által vásárlás útján szerzett dokumentumok között már többségben voltak a Bartók által írott levelek. A Bartók Archívum egyszeri legjelentősebb állománybővülése Bartók Péter nagyvonalú adományának köszönhető: a tulajdonában lévő amerikai hagyaték, ezen belül a levelezés teljes másolati anyaga előbb egyszerű fekete-fehér fénymásolatok, majd kiváló minőségű színes másolatok formájában érkezett a budapesti gyűjteménybe, ahol ezáltal a számon tartott levelek legnagyobb többsége lényegében együtt tanulmányozhatóvá vált.

A Bartók Archívum honlapján közzétett, keresőrendszerrel ellátott adatbázis egyelőre adatolni igyekszik a kutatás számára jelenleg ismert közel 9000 tételt, melynek jelentős részét, mintegy 4000 levelet, levelezőlapot, illetve fogalmazványt Bartók maga írt. Alapja Bartók kéziratainak említett két központi gyűjteménye, maga a budapesti Archívum, valamint az amerikai Bartók-hagyatékot egykor őrző New York Béla Bartók Archives gyűjteménye, mely jelenleg Bartók Péter tulajdonában van, s letéti anyagaként a bázeli Sacher Stiftung őrzi. Mindkét gyűjtemény vegyes forrásanyaggal rendelkezik; eredeti levelek, különféle technikával készült fotók és fénymásolatok, gépírásos és kéziratos másolatok egyaránt megtalálhatók bennük. Éppen azért, mert egyik gyűjtemény sem kizárólag eredeti dokumentumokat gyűjtött, a kettő között átfedés is előfordul. Természetes, hogy valamennyi számon tartott kiadott levelet is figyelembe vettünk a jegyzék összeállításánál. Mindenekelőtt a gyűjteményes köteteket, Demény János és ifj. Bartók Béla köteteit, és további alapvető kiadványokban (így mindenekelőtt a budapesti Archívum saját kiadványában, a Documenta Bartókianában) első közlésként megjelent leveleket. E mellett azonban, amennyire lehetséges igyekeztünk minden elszórt publikációban (tanulmánykötetekben, folyóiratokban, olykor napilapokban) közzétett levelet figyelembe venni, különösen, ha az ilyen módon közreadott levél nem került bele később sem gyűjteményes kötetbe. Megjegyzendő azonban, hogy a jegyzék bibliográfiai hivatkozásai az elszórt levélközlések szempontjából nem törekszenek teljességre, ám a mellékelt bibliográfia (Bibliography) már széleskörű áttekintést kíván adni az alkalmi közlésekről is.

Az adatbázisban egyelőre csupán a levelek legfontosabbnak ítélt adatait tüntettük fel: a levélírót, a levél címzettjét, a levélírás (vagy postázás) dátumát, valamint a levélnek a budapesti Bartók Archívumban hozzáférhető formáját (eredeti, másolat, közreadás). Nem szerepel tehát sem a levél írásának helyszíne, sem a címzés. A levélíró (Author) és a címzett (Recepient) esetén külön kezeltük az egyéneket (Person) és az intézményeket (Institution). Olykor egy-egy levél esetén mindkét rovatba külön adat került, ha például az intézmény nevében levelező személy egyébként is megjelenik levelezőpartnerként, vagy ha a levelet küldő személy, bár ez magából a levélből (általában magáról a levélpapírról) nem derül ki, tulajdonképpen egy intézményt képvisel, s annak nevében levelezik. Fontosnak tartottuk, hogy megadjuk a dokumentumok eredeti nyelvét (Language), közreadott levelek esetében a hozzáférhető fordítás nyelvét (a publikálás adatainál, pl.: in German translation). Minden levél esetén megadtuk legfontosabb közreadásának adatait. A gyűjteményes jellegű levélközreadásokat, illetve néhány Bartóknak szentelt, levélközlést is tartalmazó kötetet rövidítve szerepeltetünk. Ugyanakkor akár folyóiratban, napilapban vagy tanulmánykötetben megjelent alkalmi levélközreadásra részletes bibliográfiai adatokkal hivatkozunk. Valamennyi közreadás felsorolása, s természetesen a rövidítve megadott kötetek kiadási adatai is megtalálhatók a bibliográfiában ( Bibliography). Ugyancsak a publikációs adatoknál található az esetleges hasonmás közreadásra vonatkozó tájékoztatás (in facsimile). Esetenként megjegyzésben (Remark) jeleztük, ha nem levélről, hanem levelezőlapról, képeslapról, táviratról van szó. Az adatbázis, mely egy ilyen formában sehol még át nem tekintett forrásgyűjteményt katalogizál, a levelek tartalmára vonatkozó („regeszta”-szerű) információval nem szolgál.

Mivel az adatbázis teljes forrásanyaga megtalálható és tanulmányozható a budapesti gyűjteményben, hasznosnak tűnt a külső használó számára is megadnunk a dokumentum hozzáférhető formáját (Format), illetve a hozzáférés helyét, jelzetet, illetve gyűjteményi egységet (Collection). Ezekről részletesebben a rövidítések (Abbreviations) ismertetése ad tájékoztatást.

Magyarázatra szorul az adatbázis nyelve és néhány formai sajátossága. Bármilyen természetes lett volna, s bizonyos fokig könnyebbség is egy magyar nyelvű adatbázist készíteni, a téma – Bartók élete – kivételesen jelentős nemzetközi érdeklődésre számot tartó mivolta, a hazai mellett továbbra is jelentős mértékben gyarapodó külföldi szakirodalom, valamint a kutatás nemzetközisége miatt hiba lett volna kizárólag magyarul tudó használók számára elkészíteni még akkor is, ha a Bartókkal huzamosabban foglalkozó külföldi kutatók körében örvendetesen és meglepően gyakori a magyar nyelv ismerete. Miután nem tűnt célszerűnek az adatbázist eleve két nyelven létrehozni, a mai magyar használó számára is tökéletesen érthető angolt választottuk, s következetesen angol nyelven szerepelnek az adatbázisban rögzített adatok beleértve a neveket is, mely a magyar használó számára olykor kétségkívül szokatlan. Egyetlen kérdésben tűnt célszerűnek ragaszkodnunk a magyar nyelvhasználatra jellemző, s az angoltól idegen, ám reményeink szerint könnyen megszokható jelölésmódhoz: a levelek dátumánál a magyar szokásnak megfelelő az éééé.hh.nn, vagyis az év/hó/nap (1909.01.05) formát alkalmaztuk (a brit angolban szokásos nap/hó/év, illetve az amerikaira jellemző hó/nap/év valamelyike helyett), hiszen így rendezhetők és tekinthetők át a levelek kronológiailag a legkönnyebben. Minthogy sok levél datálása körül van bizonytalanság, a dátumnál, rendszerint a lehető legközelebbi pontossággal meghatározott dátum után a használó gyakran talál kiegészítő információt. E formalizált kiegészítések, pl. tól–ig dátum-meghatározás, a feltehető korábbi ([before], „előtt”) vagy későbbi ([after] „után”) megjegyzések, a dátum pontosítását segítik, miközben nem befolyásolják az adatok egyszerű rendezhetőségét.

Személynevek és intézménynevek írásmódjára ugyancsak normalizált formákat dolgoztunk ki, ám törekvésünk szerint a levelezésben előforduló valamennyi névalakra keresve valamennyi azonos személyhez, illetve intézményhez tartozó dokumentum kigyűjthető. Ugyanakkor a különböző személyt jelentő azonos névhez tartozó adatokból is könnyen lehet a keresett dokumentumok adataihoz jutni. Így például Bartók Béláné különböző időszakokban – sőt egyidejűleg is – több személyt jelölt, Bartók édesanyját, Bartók első majd második feleségét, Ziegler Mártát, illetve Pásztory Dittát. Az adatbázis személynév rovata nevüket a leánykori név megadásával különbözteti meg: a zeneszerző édesanyja VOIT, Paula [BARTÓK, Béla, Sr., Mrs.], első felesége ZIEGLER, Márta [BARTÓK, Béla, Mrs.], második felesége PÁSZTORY, Ditta [BARTÓK, Béla, Mrs.]. Bartók egy igen közeli baráti személyt Gruber Emmaként, illetve Gruber Henriknéként ismert meg. Születési neve Schlesinger Emma (olykor, tudtunkkal tévesen, a családban szereplő magyarosított névváltozatot, a Sándort, is használják), majd 1910-től Kodály Zoltánné volt. Neve tehát sokféle formában jelenhet meg. Bartók amerikai koncertszervezője Schulhoff Andor nevét magyar keresztnévvel tettük meg ugyan főalaknak, de jeleztük, ha SCHULHOFF, André vagy Andrew alakban szerepel a levélen, s aki Andréként keresi, annak is megjelenik az összes vele folytatott levelezés dokumentuma. Bartók koncertszervezőinél, éppúgy szerepel általában intézménynév (pl. Walther Schulthess esetében a KONZERTGESELLSCHAFT AG Zürich, mint kiadóinál. A Schluthess név más összefüggésben is felbukkan azonban, hiszen Geyer Stefi második férje a svájci zeneszerző és impresszárió volt. Végül intézményneveket a levélen szereplő eredeti nyelven adjuk meg, pl. ACADEMIA ROMÂNĂ vagy RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA.

A nevek normalizált (angol) írásmódjától függetlenül a rendszerben különféle módokon lehet keresni pl. Bartók Bélánéra is megjelenik minden releváns adat. Miután Bartók igen kiterjedt nemzetközi levelezésében számos nyelv diakritikus jelekkel ellátott különleges betűi előfordulnak, az adatbázis lehetővé teszi és felismeri a nevek egyszerűsített, ékezetek nélküli betűkkel történő beírását.

Reményeink szerint az adatbázis a Bartók életével, korával, kapcsolataival foglalkozó szakemberek és érdeklődők számára hasznosnak bizonyul. Az aranyfedezetét jelentő gyűjteményben való kutatást nem pótolja, de egészen biztosan nagyban segíti. Éppúgy, ahogy egy könyvtári katalógus is nélkülözhetetlen az állományban való tájékozódáshoz.

A levelezés egyre gyarapodó jegyzékét Gombocz Adrienne kezdeti munkáját átvéve sok éven át Pintér Csilla Mária gondozta és gyarapította. Az excel táblázatban készülő jegyzéknek az adatbázishoz alkalmassá tétele, az adatok egységesítése és ellenőrzése hálátlan feladatát Schmidt Zsuzsanna végezte. Az adatbázis programozása Kemecsei Zsolt munkája.

A Bartók-levelezés adatbázis létrehozását a Bartók összkiadás kutatási pályázat keretében az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatta nagyvonalúan (OTKA NK101742).

Vikárius László